Mindig nagyon kicsi mellem volt, de korábban elégedett voltam velük, mert szép formája volt. Sosem gondoltam a nagyobbításra, ódzkodtam attól, hogy "idegen" anyag legyen a testemben. 2 gyermek szoptatása után elvesztette a formáját, még kisebb lett... de még mindig nem zavart. Kb. 2 éve el kezdtem szauna szeánszokra járni és ott láttam, hogy milyen szép mellek vannak. Temészetesek voltak, de sejtettem, hogy implantátumok... beszélgettem néhány lánnyal és nagyon gyorsan elhatároztam, hogy én is megcsináltatom. Sajnos, akkor még nem ismertem ezt az oldalt és nem voltam a plasztika csoportban sem, így csak 3 helyre mentem konzultálni. László Zsoltot régóta ismertem, nem a munkáját, de őt magát, ezért bíztam benne... az új klinikája is közel volt nekem és a kolléganői nagyon kedvesek voltak. Voltam a Rose-ban is, nagyon nem tetszett, személytelen volt, az orvos lekezelő volt (nem emlékszem a nevére) az asszisztensek ridegek, sokat kellett várni... a 3. hely a Wellmed Beuty volt. Ő szimpatikus, fiatal orvos volt, de drágább lett volna, mint a tapasztalt doktor úr, így maradt Ő. 2020. december végére (téli szünet) beszéltük meg az időpontot. Szinte minden előzetes vizsgálatot el tudtam végezni OEP alapon. Ami extra költség volt a műtéten felül (1.200.000-ben benne volt néhány gyógyszer) az a kompressziós melltartó volt. .. meg utánakellettek nekem extra fájdalomcsillapítók és mindenféle krémek (a feszülésre, a hegekre) Természetes melleket szerettem volna, 280-300 között hezitáltam és mindenképp csepp formát... csak a melltartóba próbáltuk, akkor óriásank tűnt, még féltem is a 300-tól. Utólag nagyon megbántam, hogy nem vállaltam a 400-at... és most már a cseppben sem lennék biztos (ráadásul jóval drágbb is) mert úgyis megereszkedik. A műtét és a kiszolgálás egyébként tökéletes volt, nagyon kedvesek a hölgyek, a doktor út meg nagyon laza, érezni rajta a sok éves rutint, nem aggodalmaskodik, vicces. Viszont a felépülés nekem hosszú volt és nagyon keserves... rettenetesen fájt, alig bírtam aludni, rengeteg fájdalomcsillapítót és altatót szedtem. Állandóan úgy éreztem "szét akar robbanni" annyira feszült, folyamatosan jegeltem, kenegettem... alig bírtam még sétálni is kb. 2 hétig, mert már pár lépés után el kezdett feszülni. Nagyon sokáig véraláfutásos volt, de aztán szép lassan felszívódott, a feszülés is megszünt... a hegek gyönyörűek, senki észre sem venné, annyira el van rejvte a mell alatt (az 2. és 3. képen 2 hónapos, a 4. képen már 16 hónapos) Kb. 1 hónap után már egyre jobb lett, minden kontroll rendben volt és mostanában próbálkozok már a hasonalvással. Akkor azt mondtam, hogy soha többet és nem ér annyit az egész, amennyit szenvedtem utána... de most már újra belevágnék bármikor és nagyobbra cserélném. Sajnos, nagyon megbántam, hogy nem voltam bátrabb... de kérdés, hogy ha nagyobbat választok, akkor még jobban fájt volna. Így talán a csere már nem lesz annyira fájdalmas. Az hiányzott egy kicsit, hogy előzetesen nem kaptam sok infót, a méretet is teljesen rámbízták. Csak a típust javasolták (mentor) de még azt sem tudtam, milyen profilok vannak... utólag tudtam meg, hogy szerencsére, a legmagasabb profilt kaptam. Kiderült, hogy az a doktor úr tapasztalata és rutinja alapján választották azt a profilt, ami a testemhez a legmegfelelőbb... de a méretben nem befolyásoltak, nem akart nagyobbra rábeszélni, mert természetest kértem. Nyáron nagyon szép volt a lenge ruhákban, bikiniben, fantasztikus érzés, hogy nem kell melltartót hordani, akkor is van formája, tartása... de vastagabb ruhákban, kabát alatt teljesen elveszik. Akkor érzem, hogy nagyobbat kellett volna csináltatni. Viszont sokat sportolok, futok, lovagolok.... ebből a szempontból meg ez a kényelmesebb, praktikusabb. Az tény, hogy nem feltűnő, nem látszik rajta, hogy impalntátum... és én nagyon szeretem őket.